A középkori Buda és környékének szőlő-borkultúrájába nyerhetnek betekintést az érdeklődők.

A XIII. századtól ismertek a Buda környékén folytatott szőlőtermesztésről adatok. A kedvező földrajzi fekvés, a dunai szállítási lehetőségek, az eltérő természeti-gazdasági adottságú nagy tájak találkozása, a Várhegy stratégiai adottságai mind-mind az itteni szőlő- és borkultúra fellendülését szolgálta.

Számos kézműves megélhetését biztosította a szőlő és a bor. A szőlőnövény és a belőle készült ital így fontos pénzbevételi forrás volt, de emellett befektetést, vagyontárgyat is jelentett.

Szőlőműveléssel foglalkoztak a Gellért-hegyen, a Nap-hegyen, Sasad környékén is. Ezek a területek Budához tartoztak. Budán és környékén 26 szőlőhegy termése adta a híres borokat.

Ezeknek a szőlőterületeknek nagy része ma már nem létezik. A Buda környéki szőlőket az Etyek-Budai borvidék foglalja magába.